Az elmúlt években az egészségügyben dolgozók relatív pozícióvesztést szenvedtek el a nettó kereseteket tekintve: miközben pár éve még az országos átlag fölött kerestek, ma már az alatt. Ezt a társadalom is látja: a lakosság 88 százaléka támogatná az egészségügyi dolgozók bérének növelését. Egy friss felmérés szerint a felnőttek harmada 50 százalékos emelést tartana méltányosnak, a megkérdezettek 11 százaléka pedig megduplázná a kereseteket. Leginkább a harminc éven felüliek támogatnák a fizetésemelést, ami nem véletlen, hiszen javarészt ettől a kortól jönnek elő a kisebb-nagyobb betegségek, amelyekkel kénytelenek orvoshoz fordulni az emberek. A gyenge kereseti pozíció – párosulva a versenyképtelen munkafeltételekkel – is az oka az elvándorlásnak.
Sokszor éri vád az orvosokat a hálapénz miatt, amelyek nagyságát a különféle felmérések 22–100 milliárd körülire becsülik. Ám a hálapénzből nem részesülnek egységesen az egészségügyiek, így vélhető, hogy bizonyos szakmák bizonyos orvosai inkább maradnának a jelenlegi állapotoknál.
A legtöbben – köztük a fiatalok – azonban változtatást sürgetnek. A Magyar Rezidens Szövetség elnöke a most államvizsgázók körében végzett felmérésük alapján kijelentette: a pályakezdők nem kívánnak szocializálódni a jelenlegi, hálapénzzel fertőzött gyógyítási rendszerben. A jövőjükről tárgyalni kívánnak az egészségügy vezetőivel – tette hozzá Papp Magor. De a kormánynak az orvosok pályaelhagyása, a több nyelvet beszélő középkorú szakorvosok és szakdolgozók külföldre távozása ellen is sürgősen tennie kell.
A Magyar Kórházszövetség legutóbbi felmérése szerint 1500-2000 orvos és 4000-6000 szakdolgozó hiányzik a magyar egészségügyből. Tetézi a bajt, hogy a dolgozók harmada közel van a nyugdíjkorhatárhoz, vagy már túl is van azon – mondta Rácz Jenő elnök. Sem a bérek, sem a munkafeltételek nem versenyképesek a nyugati országokéival.
Az egészségügyi szakdolgozók közül 280-an kértek tavaly külföldi munkavállaláshoz szükséges igazolásokat, az orvosok közül pedig kilencszázan jelentették be külföldi munkavállalási szándékukat. Sokan az ingázást vállalják, hiszen például egy altatóorvos egy angliai hétvégi ügyeletben az itthoni bérének a négyszeresét is megkeresi.
A határon túli munkát serkentik a különböző országokban működő munkaerő-közvetítő cégek, amelyek a teljes ügyintézés mellett jó fizetést, szükség esetén nyelvtanfolyamot, szolgálati lakást, a házastársnak állást, a gyermeknek pedig óvodai-iskolai elhelyezést kínálnak – mondta Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke. Utánpótlás pedig nincs, hiszen például Közép-Magyarország régióban mindössze 54-en jelentkeztek a középiskola után felsőfokú szakképzésre, s a nappali tagozaton főiskolára járók száma sem éri el a százat.
A Magyar Orvosi Kamara 2002-ben dolgozta ki az életpályamodellt, amely a drágán kiképzett doktorok itthon tartását célozta. Akkori tervük szerint a kezdő szakorvos (az egyetem elvégzése után öt év szükséges az első szakvizsga letételéhez) nettó bére 215 909, a béreket terhelő járulékokkal együtt 600 ezer forint lett volna. S mivel az éves növekményt 3,3 százalékra tervezték, így például a 15 évi gyakorlatot szerzett doktor bruttó bére 803 626, a negyven éve dolgozóé 1,809 millió forint lett volna. A bértábla bevezetését 2004-re javasolta a MOK, megvalósulásával az EU-átlag 50 százalékát érték volna el. Ám az életpályamodellből semmi sem lett.
Orbán Viktor a választás előtt úgy fogalmazott: növelni kell az orvosok és az ápolók számát, valamint a fizetésüket is. De egyelőre – a 3,8 százalékos államháztartási hiánycél betartása miatt – nincs sok esély az egészségügyiek bérének emelésére.